NelliCsilli (((-:

-----<-----@



Kedvenc idézeteim




„Akár elhiszed, hogy meg tudod csinálni, akár nem, biztosan igazad lesz!”




„Ne féljünk nagyot lépni az életben! Két kis lépéssel nem jutunk át a szakadékon.”




„Amit a hernyó a Világ végének tekint, azt a mester pillangónak látja.”




„Akkor szeress, amikor a legkevésbé érdemlem! ... Akkor van rá a legnagyobb szükségem!”




Sokan próbálták megfogalmazni a lehetetlent. Hogy is lehetne egy ilyen mély érzést szavakba önteni? Szerintem Feldmár András tudta megragadni az igazi lényeget, melyet a következő sorokban olvashatsz:

"A szeretet akarat nélkül semmi más, mint szentimentalitás. Az akarat szeretet nélkül, az semmi más, mint kegyetlenség. Tehát valahogy a szeretetnek és az akaratnak együtt kell járnia. Egy definíciója a szeretetnek az így hangzik: a szeretet hajlandóság az én kiterjesztésére, saját és mások lelki fejlődésének elősegítése érdekében. A szeretet önfejlesztési folyamat akkor is, ha célja másvalaki fejlődése. Lehetetlen mások szeretete önmagunk szeretete nélkül. Szeretetünk csak erőfeszítés révén válik kimutathatóvá. A szeretet nem érzelem, hanem cselekvés. És szeretni nem lehet akarat nélkül, tehát akarat nélkül nem lehet szeretni. A szeretet munka. Szabadon választott rabszolgaság – az a szeretet. És kinek dolgozik az, aki szeret? Annak, akit szeret. És honnan lehet valóban megtudni, hogy én szeretem-e a másikat? Hát meg kell kérdezni a másikat. A szeretetnek mondjuk a tesztje, az a másik. Az sohasem én vagyok. Én mondatom valakinek, hogy szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, de ha a másik azt mondja, hogy mióta én ismerlek, azóta nagyon nehéz lett az életem... És mondhatom valakinek, hogy én nem szeretlek téged, de hogy ha a másik azt mondja, hogy mióta ismerlek, azóta sokkal könnyebb az életem és sokkal jobban érzem magam, mint bármikor máskor, akkor szeretem."




Istennel beszélget egy ember: Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol. Isten odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az embernek, hogy betekintsen. A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval. Az embernek elkezdett csorogni a nyála. Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni. A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva. Isten ekkor azt mondta: Amit most láttál az a Pokol volt. Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett folyni a szent ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben. De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással*. A szent ember ekkor azt mondja Istennek: Én ezt nem értem! Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak 'képesség' kérdése. ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak. 'Amikor csak magunkra gondolunk... a Pokol van itt a Földön.'



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 2
Heti: 4
Havi: 39
Össz.: 13 327

Látogatottság növelés
Oldal: Kedvenc idézeteim
NelliCsilli (((-: - © 2008 - 2024 - nellicsilli.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »